Gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz, Téveszmés parazitózis

Növények Gyógyszerek Az úgynevezett fotoallergiás kontakt dermatitisz az allergiás kontakt dermatitisz egy sajátságos formája: a vegyi anyag az ultraviola fény UV hatására alakul át komplett allergénné főleg az UV-A tartomány lényeges hullámhossz.

Illatanyagok például tisztító- és vegyiparbanoptikai fehérítők például mosodákban és mosószergyártásbanfestékek például textiliparban és a gyógyszerek a leggyakoribb fotoallergiás kontakt dermatitiszt kiváltó vegyi anyagok [8] [14]. A légtéri expozíció okozta kontakt dermatitisz háttere is lehet barna féreg tabletta vagy allergiás.

Utóbbi esetben gyakori a foglalkozási eredet. Klinikailag a fényérzékenységtől kell elkülöníteni, mivel a megjelenési hely ugyanaz, ilyenkor azonban a klinikai tünetek gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz árnyékosabb bőrterületeket például a szemhéj, az áll, a fül mögötti területeket általában megkímélik [14]. Kontakt urtikária csalánkiütés Klinikai tünete a viszketés és a csalánkiütés urtikária.

Kialakulásuk mechanizmusa alapján megkülönböztethetünk allergiás és nem-immunológiai direkt eredetűt. Az allergiás kontakt urtikáriát a vegyi anyagra kialakult úgynevezett korai típusú IgE-fajtájú ellenanyag által közvetített túlérzékenység okozza. A vegyi anyaggal való érintkezés gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz rendszerint egy órán belül csalánkiütés lép fel [14]mely allergiás náthával, asztmával, ritkán súlyos túlérzékenységi tünetegyüttessel anaphylaxia társulhat. A direkt nem immunológiai eredetű fajtában a vegyi anyag közvetlenül hisztamin felszabadulás révén okoz csalánkiütést [14].

Allergiás kontakt urtikáriát leggyakrabban fehérjék latex, halak, húsok, tojásokbisphenol A, króm és kobalt szokott okozni. A latex kesztyűt viselő egészségügyi és vendéglátásban dolgozóknál és a takarítóknál jól ismert a latex allergia által kiváltott allergiás kontakt urtikária.

Direkt kontakt urtikáriát okozhat a szúrós csalán, tartósítószerek, adalékanyagok, festékek, zöldségek, gyümölcsök, kobalt, perubalzsam [14] [17] [18].

A kontakt urtikária megelőzése azért nehéz, mert az allergénnel való kontaktus teljes elkerülése szükséges ahhoz, hogy megelőzzük a súlyos szövődményeket. Kontakt dermatitisz kórismézése A vegyi allergia igazolása rendszerint rátevéses epikután bőrpróbával történik, melynek során a higított allergén kis mennyiségét a bőrre helyezik és a szakmai előírásoknak megfelelően megfigyelik.

Egyéb diagnosztikus tesztek: korai epikután próba, photopatch teszt, használati próba, prick teszt, intrakután próba. Az in vitro laboratóriumi vizsgálatok például kvantitatív IgE teszt gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz érzékenyek és fajlagosak. Az allergiás folyamatokért felelős immunsejtek meghatározása jelenleg még kutatási stádiumban van [8] [10].

Hatásmód[ szerkesztés ] Az élősködő izmaiban található L-altípusú nikotinos acetilkolin receptor en α-alegységének agonistája. Hatására a hím férgek nem képesek a reprodukcióban részt vevő izmaikat kontrollálni, ami lecsökkenti párzási képességüket.

Foglalkozási akne Foglalkozási eredetű miteszereket komedók és pattanásokat papulák, pustulák főleg ipari olajos és zsírok okoznak [14]. Ellentétben a gyakori seborrhoeás aknével pattanásos arc, háta bőrtünetek a kontaktus helyén általában kéz-alkar jelennek meg. Kátrány származékok és halogén tartalmú vegyi gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz poliklórozott naftalének, poliklórozott fenoxi fenolok, diklóranilin és hasonló gyomirtók, jodidok, bromidokilletve néhány gyógyszer okozhat aknét.

Leginkább az autószerelők, karbantartók veszélyeztetettek. Az olaj akne prevenciójában különösen fontos a személyi- és munkahigiéne. A szennyezett ruházat gyakori cseréje és központi mosása szükséges [8] [14] [19].

Ez bazocelluláris és spinocelluláris bőrrákok kialakulásához vezethet, illetve olyan rákmegelőző elváltozások keratotikus papilloma, keratoakantoma alakulhatnak ki, amelyek végül rákbetegséggé fajulhatnak el.

Az arzén barnás pigmentációt és száraz, hámló plakkokat keratosisBowen-kórt, spinocelluláris karcinómát és többszörös bazaliomát okozhat [8] [14]. Vegyi expozíció okozta bőrbetegségek megelőzése A foglalkozási bőrbetegségek megelőzésének legeredményesebb módja az aktuális helyzetet figyelembe vevő, megfelelő bőrvédő program alkalmazása [20]. A beavatkozások rendszere követi az általános megelőzési elveket munkavédelmi intézkedések hierarchiája.

Az egyéni védőeszközöket, kesztyűket a kockázatot jelentő kémiai anyagoknak megfelelően kell kiválasztani, figyelemmel a feladatokra, gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz munkakörnyezetre és a munkavállalóra.

Csökkenteni kell a nedves munkát és a védőkesztyű folyamatos viselésének időtartamát [22].

Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak

A nemzeti kezdeményezések és ágazati útmutatók hasznos információt adhatnak a bőrvédő terv elkészítéséhez. Természetesen ezeket minden esetben csak az adott munkahely aktuális helyzetét figyelembe véve lehet bevezetni. A bőrvédő program sikeres alkalmazására számos példa van. Alapvető fontosságú a dolgozók felvilágosítása és képzése a vegyi gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz, a megelőzési technikákról, az egyéni védőeszközök megfelelő használatáról és a bőr higiénéről [23] [24].

A kiemelt bőrvédelemre szoruló dolgozók azonosítása és az intézkedési hiányosságok észlelése céljából a munkavállalók folyamatos egészségügyi felügyelete javasolt [25]. Az egészséges bőr érdekében a munkahelyen biztosítani kell a megfelelő bőrtisztítószerekkel és bőrápoló készítményekkel való ellátást [26] [16] [26] [18] [14]. Fertőző bőrbetegségek A munkavégzés során sokféle forrásokból számos kórokozóval lehet kapcsolatba kerülni, ideértve az állatoktól származó betegségeket is zoonózis.

A kórismealkotás és a kezelés megegyezik a nem foglalkozási betegségekével.

A kórisme a klinikai tüneteken, a kórtörténeti adatokon és — ha szükséges — laboratóriumi vérteszteken, mikroszkópos és tenyésztéses vizsgálatokon alapul. A megelőzés az adott munkahely kockázatbecslésén alapul, mely számításba kell, vegye a biológiai kóroki tényezőkkel történő véletlenszerű expozíciót is. Az eljárások követik a munkavédelem általános megelőzési elveit, beleértve a megfelelő személyi és munkahelyi higiénét, a fertőtlenítőszerek és kesztyűk szakszerű használatát.

Account Options

Zoonózisok esetén szükséges az állatorvossal való együttműködés [14] [27]. Bakteriális fertőzések A foglalkozási gennyes bőrbetegségeket pyodermák: folliculitis, furunculus, carbunculus, impetigo, ecthyma, paronychia stb. Streptococcus és Staphylococcus baktériumok okozzák. Ezek a fertőzések gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz szennyezett munkakörnyezetben dolgozóknál autószerelő, szennyvíztisztítóahol mikrosérülés — horzsolás, vágás — éri a bőrt hentesek, vágóhídi dolgozók, fémmegmunkálókvalamint azoknál, akik munkájuk során fertőzött személyekkel érintkeznek betegápolók, fodrászok, kéz- és lábápolók [14].

Új kihívást jelent a bakteriális kolonizáció és az antibiotikum rezisztencia. Kolonizáció során a kórokozó mikroorganizmusok látható tünet nélkül vannak jelen a bőrön. Az antibiotikum rezisztens baktériumok például MRSA okozta fertőzések kezelése sokszor nagyon nehéz feladat.

Mindkét jelenség elsősorban egészségügyi dolgozók körében jelent sürgető, megoldásra váró problémát, mivel veszélyeztetik a betegek biztonságát paraziták kezelésben [28]. Erysipeloid Az Erysipelothrix rhusiopathiae baktérium okozza. A fertőzés kifejezett bőrgyulladást okoz, ami az alatta lévő kötőszövet gyulladásával társul cellulitis. Csaknem mindig foglalkozási megbetegedés: hentesek, hallal, csirkével érintkezők betegsége [14].

A leggyakoribb élősködők a testünkben

Bőr tuberculosis A bőr tuberculosis egy szemölcs kinézetű granulomatosuslassan előrehaladó bőrbetegség a regionális nyirokcsomók érintettségével. Az emberben leggyakoribb fajta Mycobacterium tuberculosis hominis patológusok, boncmesterek, sebészek körében fordulhat elő [14]. Az állatokból származó Mycobacterium tuberculosis bovis állatorvosok, állatápolók, hentesek, farmerek foglalkozási bőrbetegsége lehet [27]. Az Mycobacterium marinum fertőzést uszoda granuloma halak és tartályvíz vagy uszodavíz közvetíti [29].

Erythema chronicum migrans A kör alakú, lassan növő, gyakran kokárda kinézetű bőrgyulladás a kullancs terjesztette Lyme-kór korai tünete Borrelia burgdorferi fertőzés. Gyakori foglalkozási betegség erdészeknél és kertészetben dolgozóknál. Kezeletlen esetben később jóindulatú bőr nyiroktúltengése cutan lymphoid hyperplasiailletve a végtagokon idült gyulladásos bőrsorvadás acrodermatitis chronica atrophicans alakulhat ki, melyre jellemző, hogy a sorvadás kialakulását gyulladás és vizenyő előzi meg [14] [27].

Konzerviparban, cukrászdákban, egészségügyben dolgozók veszélyeztetettek. Gumikesztyű- gumicsizma viselés gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz munka és édességekkel való érintkezés járulhat hozzá a fertőzés kialakulásához [14]. Fonalas gombafertőzések A Trichophytia profundát Trichophyton gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz okozza, a klinikai kép mély bakteriális fertőzéshez hasonló. Farmerek, fejőnők, gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz és állatorvosok a tarlósömörös tehenektől kaphatják meg [14] [27].

A mikrosporiázis Mikrosporum caris fertőzés, ami gyakori a háziállatok között kutyák, macskák, tengerimalacok. Gombás fertőzést okozhat állatkereskedőknél, tenyésztőknél, állatorvosoknál, laboratóriumi dolgozóknál.

• Kiegészítés a máj méregtelenítő
• Enterobiosis mennyit
• Bélfergesseg ellen
• Debreceni Kardiológiai Klinika
• Bélféreg fertozes tünetei

A Microsporum gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz a talajban élő gomba, mezőgazdasági dolgozók fertőződhetnek vele [14]. Vírusos bőrbetegségek A tehenészcsomót Nodus mulgentium a Paravaccinia vírus okozza [27]. A fertőzés forrása leggyakrabban tehén, ritkábban birka, illetve kecske tőgyén előforduló gyorsan gyógyuló seb. Fejőnőkön és állatgondozókon általában a kézen alakul ki a fájdalmas seb, amely hetek alatt magától, heg nélkül gyógyul [14] [27].

Az orfot Ecthyma contagiosum a Parapox vírus okozza, amely birkákon és kecskéken gyakran okoz fertőzést. A bőrtünetekhez a regionális nyirokerek és nyirokcsomók gyulladása társulhat.

Bélféreg – Hogyan szabaduljunk meg tőle?

Birkapásztorok, kecskepásztorok, állatorvosok fertőződhetnek. Spontán, heg nélkül, hetek alatt gyógyul, kivéve, ha a seb felülfertőződik [14] [27]. Paraziták okozta bőrbetegségek Bár ritkán kerülnek regisztrálásra, lehetnek foglalkozási eredetű betegségek [8] [30].

Állati paraziták, magtári lárvák okozta rovarcsípések gyakoriak a mezőgazdasági dolgozóknál [31] [32] [27]. A méh- és darázscsípés jelentőségét az adja, hogy mérgük súlyos, életveszélyes allergiás szövődményeket okozhat. Mindazonáltal ismert, hogy a legtöbb méhésznél gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz védettség alakul ki: akár tucatnyi csípés sem okoz semmiféle bőr- vagy egyéb tünetet [33].

Rüh Scabies A rühöt a Sarcoptes scabiei nevű atka okozza. A vékony lárvák befúrják magukat a bőrbe és pinworms mosószappannal a csuklókon, könyék tájon, kezeken, lábakon, háton, fenék tájon és a külső nemi szerveken okoznak viszketést és felületes járatokat.

A fertőzés közvetlen érintkezéssel átvihető, például ápolási tevékenység során.

Minden, gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz beteggel kapcsolatba került személyt kezelni kell, függetlenül attól, hogy van-e tünete vagy sem [34]. A fertőzés behurcolásának és tovaterjedésének megakadályozása a szociális és egészségügyi ellátó intézményeknek jelent nagy kihívást [35].

Fizikai eredetű bőrbetegségek A fizikai expozíciók skálája széles, közvetlen fizikai hatás, hőhatás, sugárzás lehet. Mechanikai trauma A gyakori dörzsölés vagy fokozott nyomás a gyulladt bőr utcakövezet-szerű megvastagodását lichenificatio és elszarusodását hyperkeratosis okozhat.

Az exponált testrészeken gyakoriak az úgynevezett foglalkozási stigmák: a zsákolók vállain, gitárosok és hegedűművészek ujjain, kovácsok kezén. A bőrelváltozások csak esztétikai természetűek és visszafordíthatóak, a prevenció rendszerint lehetetlen [8].

Hőmérséklet Az emberi testre gyakorolt fiziológiás hatásokon kívül az extrém hőmérsékletek speciális bőrelváltozásokat okozhatnak [14]. Súlyosabb esetei inkább üzemi balesetek.

A prevenció a szigetelésen alapul, megfelelő védőöltözet és munkaszervezés a munkavállalók rotációja, a megfelelő hőmérsékletű pihenőhely kialakítása. Hőhatás A verejték pangása kis viszkető göbcséket papulákverejtékmirigy gyulladás okozhat miliaria crystallina, -rubra, -profunda. Az összefekvő bőrfelületek feláznak és felülfertőződnek intertrigo. A hőhatás és a fizikai megerőltetés együttese nem allergiás eredetű csalánkiütést meleg urtikáriaaz intenzív hőhatás égést okozhat.

A kohászati ágazat, pékségek, konyhák, szabadban végzett nyári munkák mezőgazdaság, építőipar és a mélyben történő bányászat számít jellegzetes expozíciónak [14].

Hideghatás A bőrt ért hideghatások a vérerek összeszűkülését progresszív vasokonstrikció gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz az ujjak elfehéredését Raynaud-szerű tüneteket továbbá fagyást okozhatnak. Hűtőházakban és télen a szabadban dolgozók például karbantartás, építőipar veszélyeztetettek [14].

Megvan, mi terjeszti az új vírust

Ionizáló sugárzás Az ionizáló sugárzást széleskörűen használják az orvosi diagnosztikában és terápiában, az ipari minőségvizsgálatoknál és a gyógyszerek, élelmiszerek sterilizálásánál [36]. A foglalkozási expozícióra visszavezethető ionizáló sugárzás, beleértve a röntgensugárzást rendszerint helyi bőrtüneteket radiodermatitisz okoz.

A röntgen és gamma sugárzás a bőr mélyebb rétegeit érintheti és így veszélyesebbek, gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz a bétasugárzás, amely már a felszínen vagy ruházat által is elnyelődik [37].

A technológia javulásával egyre szigorúbb munkavédelmi szabványok léptek életbe, így napjainkban a lokális sugárégések nagyon ritkák [38]. A rövid, nagy dózisú, ionizáló sugárzás után fellépő bőrtüneteket akut radiodermatitisznek nevezzük, míg a hosszan tartó expozíciók krónikus radiodermatitiszt okoznak [14]. Megelőzésük főleg technikai zárt technológia, elszigetelés, megfelelő intézkedésekszigorú eljárásrendekkel társítva, továbbá védőeszközök és egyéni védőfelszerelések alkalmazásával.

Akut radiodermatitisz Egyszeri nagy dózisú 10 Gray körüli vagy azt meghaladó sugárdózist követően helyi bőrpír és vizenyő alakul ki, melyet a bőr elhalványodása követ. Hányinger, hányás is jelentkezhet. Néhány nap lappangási idő után a betegség tovább súlyosbodhat: a bőr fájdalmas bíborszín beszűrődése, hólyagcsák és hólyagok, szövetelhalás léphet fel, ami heggel, atrophiával, szőrzetvesztéssel gyógyul [14].

Krónikus radiodermatitisz Kisebb Gray ismétlődő sugár expozíció Gray összdózist követően úgynevezett poikiloderma kialakulásához vezet pigment zavarral, értágulatokkal, bőrsorvadással, fokozott elszarusodással, melynek talaján hónapok-évek múlva bőrrák alakulhat ki [14].

Nem ionizáló sugárzás A foglalkozási bőrbetegségek szempontjából a munkahelyi ultraviola UV sugárzás expozíció gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz egyik legfontosabb fizikai kockázati tényező. Ismert, hogy az UV sugárzás féregtelenites vemhesseg alatt az ember számára fontos D vitamin képzéshez, a fokozott expozíció azonban veszélyes, károsítja a bőrt és a szemet, a sejtek örökítőanyagát DNS mutáció továbbá a normális immunválasz csökkenését okozza [8].

A klinikai tünetek elsősorban a sugárzástól és az expozíció aktuális hullámhosszától, kisebb mértékben egyéni tényezőktől függenek: például a sötétebb bőr bizonyos védelmet nyújt a napégéssel szemben.

Az UV sugárzás heveny hatásai: a bőr barnulása, bőrpír, különböző fokú napégés.

Az idült expozíció fokozott pigmentációt, a bőr korai öregedését photoagingrákmegelőző állapotokat keratózisok okozhat, melynek talaján bőrrák, elsősorban spinalioma, ritkán basalioma alakulhat ki.

A bőrrák kialakulását keratosis, keratoacanthoma előzheti meg [14]. Nem teljesen tisztázott, hogy foglalkozási expozíció vezethet-e melanoma a bőr pigmentsejteinek rosszindulatú daganata kialakulásához: az eredmények ellentmondásosak [8] [39]. A szabadban dolgozók és a mesterséges UV sugárzásnak kitett személyek lehetnek veszélyeztetettek hegesztés, illetve a gyógyításban, kereskedelemben használt UV lámpák, lézerek.

A sugárzás okozta bőrrákok megelőzése megfelelő munkavédelmi szervezéssel, oktatással, bőrvédelemmel kalap és UV fényt elnyelő ruházat viselése és rendszeres orvosi ellenőrzéssel lehetséges.

Az orvosi ellenőrzés során felfedezett rákmegelőző állapotok keratózisok kezelése, igazolt bőrrák esetén a munkavállalók expozícióból való kiemelése szükséges [8] [17] [14] [40]. Következtetések A foglalkozási bőrbetegségek gyakoriak és jelentős hatásuk van a munkavállalók életére. Az érintettek száma várhatóan emelkedik, mivel a vegyi gyógyszerek az emberi bőr parazitákhoz száma is nő, így egyre nagyobb az esély az allergiás reakciók kialakulására.

A betegségek korai felismerését megkönnyíti az egészségügyi felügyelet során elvégzett orvosi vizsgálat. Megfelelő intézkedésekkel a legtöbb foglalkozási bőrbetegség gyógyítható, azonban, ha az expozíció megszüntetése nem lehetséges, szükségessé válhat a foglalkozás megváltoztatása.

Hozzáférés Baxter, P. CRC Press, London,pp. List of Occupational Diseases. Identification and recognition of occupational diseases: Criteria for incorporating diseases in the ILO list of occupational diseases. NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. Skin Diseases. In Stellman, J.