Ordit mint a faba szorult fereg eredete, Kapcsolódó oldalak

Szóláseredettan Hogyan ordít a fába szorult féreg?

Honnan ered? Ismert szólások, amiknek vicces története van!

Ha azt mondjuk, ordít, mint a fába szorult féreg, tudjuk, hogy ez alatt éktelen, elkeseredett sivalkodást kell értenünk. Ha pedig valami ordit mint a faba szorult fereg eredete sem ér, akkor lemondóan legyintünk, hogy ez a valami bizony teljességgel értéktelen.

No de hogyan is hallhatnánk egy fába szorult féreg ordítását, és mi az a fabatka? Cikkünkben bemutatjuk néhány szólásunk guardia medica bambini. Németh Lilla Képzeljük el, hogy van egy távcsövünk, amin át mágikus módon belepillanthatunk több száz évvel ezelőtt élt eleink mindennapjaiba, ordit mint a faba szorult fereg eredete, hiedelemvilágába.

Nos, ez a távcső mindig a rendelkezésünkre áll, csak éppen nem tudunk róla — mégpedig szólások és közmondások képében. A fába szorult féreg általában nem boldogtalan.

Faképnél hagy

Sőt nagy örömmel furkál a finom fában. Talán ezért is van az, hogy ritkán halljuk ordítani. Szólásaink és közmondásaink között hihetetlen változatossággal fordulnak elő bölcs megállapítások, évszázados megfigyelésekből táplálkozó, találó életelvek, szellemes jellemzések, leleményes nyelvi képek és intelmek. Általuk felvillanhat egy letűnt kor egész szemléletmódja — ha kicsit mélyebbre ásunk, és felkutatjuk eredetüket.

A szólásokat alkotó szavak között első látásra sok esetben semmiféle kapcsolatot nem tudunk felfedezni, vagy ha összetett kárpit, akkor is csak igen laza rokonságot találunk azzal, amit a szólás egészében jelent.

A jelentést mindenesetre megértjük, függetlenül attól, hogy világos-e számunkra a benne szereplő kép vagy sem.

Mind ismerünk rengeteg népi bölcsességet különböző szólásokból és közmondásokból, de azt már kevésbé tudjuk, hogy honnan is erednek pontosan.

Mivel a szólások nagy részében olyan képek szerepelnek, amelyek értelme mára már elhomályosult, ezek eredetére legtöbbször csak beható művelődéstörténeti és néprajzi vizsgálattal lehet fényt deríteni. A tavasz közeledtével úgy gondoltuk, ebben az írásban a természettel, vagyis a fűvel, fával, bokrokkal kapcsolatos ordit mint a faba szorult fereg eredete vesszük górcső alá. Mielőtt azonban ennek a munkának nekilátnánk, érdemesnek látjuk röviden körüljárni, mit is értünk szólás alatt.

Nos, hoztunk párat, amit megértve te is büszkén meséled majd az ismerősöknek: Fogadjunk, hogy te sem vágtad?! Az ujjából szopja ki a tudást Az ulsteriek leghíresebb hőse Kumal névre hallgatott, az ő fia pedig Finn volt, aki híres harcos és költő volt. Az ír hagyomány szerint Finn a 3. Ahogy nőtt a fiú, elküldték az öregasszonyok a fiút egy Finegasz nevű druidához hogy tanuljon tőle tudományokat.

Mi fán terem? A szólásokat és közmondásokat definiálni nem könnyű feladat.

Ordít mint a fába szorult féreg! Na de a féreg nem ordít! Akkor, hogy is van ez?

A szólások és közmondások általában több szóból állnak. Ám hiába épülnek fel egymástól elkülönülő részekből, mégis a zárt, kerek ordit mint a faba szorult fereg eredete érzetét keltik. Vagyis ha a szavakra úgy tekintünk a beszédben, mint épületben a téglákra, akkor a szólásokat felfoghatjuk úgy is, mint előre gyártott épületelemeket — írja O.

A szólás abban különbözik a közmondástól, hogy míg a szólás tartalmát általában egyetlen szóval is ki lehet fejezni pl. Az állandósult szókapcsolatoknak még egy csoportját érdemes megemlíteni, amit gyakran tárgyalnak együtt a szólásokkal, közmondásokkal: a szállóigéket.

Ezek mindig valamilyen történelmi személyiséghez vagy eseményhez kapcsolódnak, és aki így fejezi ki magát, az többé-kevésbé tudja, hogy kire, mire hivatkozik pl.

Sorozatok, amik biztosan jókedvre derítenek karantén idején is

Canossát jár, a kocka el van vetve, átlépte a Rubicont. Ágrólszakadt ember Ha azt halljuk valakiről, hogy ágrólszakadt, meglehet, megjelenik előttünk egy erdőben kóborló alak, akinek ruháját a bozót megtépte-szaggatta. Ez meg is magyarázná, miért használjuk ezt a kifejezést a szegény, szánalmas, elhanyagolt külsejű emberek leírására. Valójában azonban e szólás nyitja ennél sokkal kevésbé lírai. Korábban, amikor még az akasztás gyakori büntetési módnak számított, az ágrólszakadt kifejezés egyenértékű volt ezzel: akasztófáról leszakadt.

Ha ugyanis a büntetés ordit mint a faba szorult fereg eredete ügyetlenségből rosszul kötött fel egy csirkefogót, vagy ha a helyszínül kiszemelt fa ága túl vékonynak bizonyult a művelethez, megesett olykor, hogy az áldozat szó szerint leszakadt az ágról. Ilyenkor a szokásjog értelmében a szerencsés halálraítéltet futni hagyták, mivel úgy tartották, a büntetés egyszeri végrehajtásával már eleget tettek az ítéletnek.

Az ilyen isteni beavatkozás útján megmenekült emberek azonban általában továbbra is bűnözőként folytatták pályafutásukat, így a népnyelvben az ágrólszakadt kifejezés eleinte igen sértő, pejoratív értelmű volt. Ezt a jelentést csak később, az akasztások megszűntével váltotta fel a mai, szerencsétlen, szánalmas értelmezés. Szidja, mint a bokrot Ezt arra szoktuk mondani, ha valaki kegyetlenül átkozódik, szidalmaz valakit. No de miért szidna valaki egy ártatlan cserjét?

Nos, évszázadokkal ezelőtt a fát és a bokrokat nem is tekintették annyira enterobiosis laboratórium jószágoknak. Mi több, azokat a ponty férgek kezelése szellemek, betegségdémonok lakhelyeinek féreghajto gyógyszer veny nelkul. E hiedelem kiválóan megmutatkozik például abban a népszokásban, hogy a ordit mint a faba szorult fereg eredete, keléseket egy ronggyal lemosták, majd a törlőruhát mintegy áldozatként kiakasztották a bokrokra a démonoknak.

Aztán, ha ordit mint a faba szorult fereg eredete bodzabokor szeszélyes módon mégsem volt hajlandó meghallgatni a hozzá intézett szózatot, balsorsára baltával csakugyan ki is vágták. Ordít, mint a fába szorult féreg Gyakran elhangzik ez, ha valakit kétségbeesetten ordítani hallunk. No de — a vizuális típusoknak bármennyire is magától értetődő a kép — férget valószínűleg még soha senki nem hallott egy fába szorulva ordítani. Pedig a magyarázat egyszerű: féreg alatt nem az almában bóklászó pöttömnyi kukacot kell érteni, hanem farkast, amit — amíg még élt Magyarországon — a nép kártevőnek tekintett.

7 mondás, ami idősebb a nagyszüleidnél

Egyes vidékeken a farkast ma is toportyánféregnek nevezik. Így már egyszerű elképzelni a szerencsétlen állatot, amint a fából készült csapdába esve keservesen vonyít. Ennek a szólásnak az eredete csak az utóbbi néhány évtizedben, a korszerű fűtési rendszerek elterjedésével veszett homályba.

  1. Régi magyar szólások eredete - Ezotéria | Femina
  2. Karácsony Szilvia, Fotók: Pixabay.

Aki viszont segédkezett már tábortűzrakásnál, az ma is tudja: nedves fát nem tanácsos a tűzre rakni, minthogy az nem ég jól, csak átható füstöt áraszt magából. Régen, ha valaki figyelmetlenségből vagy nemtörődömségből elkövette azt a hibát, hogy rossz fát tett az otthoni tűzre, az komoly galibát okozott a családi fészekben. Nem lévén kéménye a hajdani házak egy részének, a füst csak az ablakon, ajtón, vagy ha nem volt padlás, a tetőn vagy lyukakon tudott távozni.

Ha tehát valaki komisz módon rossz fát tett a tűzre, azzal egy-két órára elviselhetetlen füstbe burkolta az egész lakóteret — megakadályozva nemcsak a főzést és a melegedést, de még az ott tartózkodást is.

Fabatkát sem ér Tudjuk: ha valami fabatkát sem ér, akkor az teljességgel értéktelen.

No de mi a manó az a fabatka? A batka vagy ahogy régebben mondták: bapka nem más, mint a valaha forgalomban volt egyik legcsekélyebb értékű pénznem. Ez a csehországi aprópénz, ami nálunk a De sokan négyet is kínáltak belőle, csak hogy megszabadulhassanak tőle. Abból, hogy a szólásban a fabatka szó szerepel, nem szabad azonban arra következtetni, hogy fából is vertek ilyen pénzt.

Ezt csupán az értéktelenség nyomatékosítása érdekében tették hozzá, ugyanúgy, ahogyan az a fajankó vagy fűz fapoéta szavakban előfordul. Tehát ha azt mondjuk, hogy valami fabatkát sem ér, akkor azzal csak azt akarjuk kifejezni, hogy az a valami annyit sem ér, mint a valaha létezett legkisebb értékű pénz fából készült utánzata ért ordit mint a faba szorult fereg eredete. Faképnél hagy A mondás értelméből következtetve annyi világos, hogy a fakép olyasmi lehetett, amit az ember szó nélkül elhagy, otthagy.

Ahogy O. Nagy Gábor írja, a fakép a régi magyar nyelvben sem fordult elő gyakran, de amikor kimondták, akkor faszobrot, fabálványt értettek alatta. Ez alapján nyilvánvaló, hogy itt a fakép már olyan valami lehetett, amitől a házból kifelé jövet el szoktak búcsúzni.

Hogyan ordít a fába szorult féreg? – avagy szólásaink eredete

Ez pedig minden valószínűség szerint a kapufélfa lehetett, amiből egyes vidékeken, főként Erdélyben még ma is találunk különlegesen megfaragott, akár bálványra is emlékeztetőt. Az ember alakú kapufélfákon, vagy azok stilizált változatán a felső rész legömbölyítése jelzi a fejet, a beszűkülés a nyakat, majd egy újabb kiszélesedés a vállat.

Ezek a kapubálványok hajdan a házat és a háznépet őrző szellemeket ábrázolták. S hogy mi célból vesznek búcsút a kapufélfától?

További a témáról