A bél hiányzik a kerek féregben. Kerekesférgek – Wikipédia

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni.

A közbeszéd a féreg szóval sokféle dolgot jelöl; nemcsak a farkast hívja toportyánféregnek, hanem néha még az embert is féregnek minősíti.

Férges lehet az alma is, a borsó is, sőt a búza is a magtárban s a székely a sok egyéb kártékony lény között az egeret is féregnek hívja. A közember tehát a madár, az emlős, a bogár fogalmát egészen a tudományos gondolkozás követelményei szerint használja, férgen azonban javarészt minden rosszféle, kártékony lényt ért.

Legfrissebb kérdések

Vajjon mindenkoron tisztában volt-e és tisztában van-e ma is a tudós állatbúvár azzal, hogy mit tekintsen féregnek? Alig van az állatvilágnak még egy állatköre, melynek tudománytörténelme annyira mozgalmas volna, mint a férgeké. Azóta, hogy Linné az állatvilág rendszerét megalkotta, hol lemorzsolódott a Linné által idesorolt állatok egyrésze, hol pedig ellenkezőleg itt is, ott is nőtt a kör terjedelme.

Giardiasis kezelése gyermekek klinikai ajánlásainál

Azonban még ma sem állapodtak meg a tudósok végérvényesen abban, hogy minő állatokat soroljanak a férgek közé s így természetesen nem is tudják világosan megmondani, hogy mi az idetartozó állatok közös jellemvonása. Még ma is elterjedt szokás, hogy azokat az újonnan felfedezett állatokat, melyeket más állattörzsbe nem tudnak elhelyezni, férgek közé csapják be. Ezért sokan nevezik a férgek állattörzsét a zoológia lomtárának.

Ez és a hasonló kijelentések azért igen sajnálatosak, mert a lomtárba rendszerint a hasznavehetetlen, az elavult dolgokat szokták helyezni, már pediglen a férgek állatkörébe rendkívül sok olyan állat tartozik, melynek vizsgálata az élettudomány továbbvitelére sokkal nagyobb haszonnal volt, mint akár az emberre vonatkozó összes tudományos búvárlatok.

Gondoljunk csak példának okáért Van Benedennek és Boverinek a ló bélgilisztáján végzett azokra a nagyhírű vizsgálataira, melyek nélkül a csirasejtek jelentőségével, a megtermékenyítés kérdésével s az egyénfejlődés alapvető problémáival ma sem volna tisztában az élettudomány.

Vagy, hogy mi, magyarok, másra ne gondoljunk, a bél hiányzik a kerek féregben eszünkbe a mi nagy életbúvárunknak, Apáthynak azok a világhírű vizsgálatai, melyeket a piócák idegrendszerén végzett s amelyek nélkül Apáthyig az idegélettan az idegrendszer alkatát s a részek hivatását illetőleg sötétben tapogatódzott. Sokkal inkább jellemzi a férgek állatkörét a hozzája kapcsolódó sokféle tudományos mozgalom. Mennyit is változott Linné óta a tudományos gondolkozás! Akkor még azt tanították, hogy csak 6 állatosztály létezik: emlősök, madarak, a giardiasis jelentése, halak, rovarok és férgek.

Milyen biztosan állították a férgek jellemzéseként akkor azt, hogy ezeknek csak egyetlen kamrával ellátott, előkamra nélküli szívök, hideg, fehér vérük van, azonban nincsenek érzőszerveik, egyenest: szarvaikhanem csak érzőfonalaik. Másrészt azonban a hosszú időn át véglénynek tartott, majd pediglen az ízelt lábúak közé sorolt kerekesférgeket és az egy egész évszázad hosszáig a kagylók közé sorolt karlábúakat a férgek közé osztották be s a mohaállatokkal hozzák rokonságba.

Újabban azonban a mohaállatocskákat a karlábúakkal együtt kiveszik a férgek köréből és a Molluscoideák külön állatkörébe sorolják. A tudomány történelmében megtörtént az is, hogy az életmódjukat véve figyelembe, az élőlények testében élősködő szervezeteket, féregszerű állatokat, mint példának okáért a légykukacot, a bélférgek csoportjába osztották be; Baer és A bél hiányzik a kerek féregben alapvető munkásságára volt szükség, hogy pinworms emberi fejlődési ciklus a súlyos tévedések kiderüljenek.

Ha néha mégis még ma is bélférgekről beszélünk, az már csak élettani értelemben veendő, éppúgy, mint ahogy szárazföldi állatok, vagy víziállatok neve gyógymód a felnőttek körkörös férgek számára sem foglal össze ma már senki határozott rendszertani állatcsoportokat. A dolgoknak ilyen állása mellett nem csoda, hogy a férgek törzsébe tartozó egyes osztályok rokonsága s a férgek egész a bél hiányzik a kerek féregben az állatok többi köreivel való rokonsága még nincs elfogadható a bél hiányzik a kerek féregben kiderítve.

Sokan, egyes férgeknek meduzákkal, másoknak pedig Cuvier nyomát követve az ízeltlábúakkal való rokonságára mutatnak rá. Más búvár tagadólag rázza a fejét a bél hiányzik a kerek féregben ilyen állításokra s azt mondja, hogy a legközelebbi rokonok a tüskebőrűek, melyeket sugárszerűleg összenőtt féregtelepnek tekint. Hibás ez a felfogás! Az ötödik s a hatodik búvár megegyezik ugyan abban, hogy a férgek a gerincesekkel vannak legközelebbi rokonságban, a kapcsot azonban az egyik a zsinórférgekben Nemertinia másik pedig a nyilférgekben Chaetognatha véli felfedezni.

A búvárok másik csoportja nem a kifejlett állatoknak ilyen, vagy amolyan fokú hasonlatosságát veszi tekintetbe, hanem azt vizsgálja, a bél hiányzik a kerek féregben különböző állattörzsek álca állapotai hogyan hasonlítanak egyes férgek kifejlett képviselőihez, vagy éppen egyes féregálcákhoz.

Némelyek példának okáért arra mutatnak rá, hogy egyfelől a puhatestűek, a mohaállatocskák, a gyűrűs- a csillag- és az örvényférgek álcája, másfelől pedig a kifejlett kerekesférgek között milyen nagyfokú hasonlóság van, s így az említett állatcsoportok közös őséül valamely kerekesféregszerű lényt, a trochophorát jelölik meg l. Troctophora-álca, mint a férgek közös ős álcaalakja. A Polygordius trochophora álcája. Ezzel a megállapítással szemben azt az ellenvetést lehet tenni, hogy különböző állatcsoportok álcái az életmód és a környezet megegyezősége alapján alkatukban is igen nagy hasonlatosságra tehetnek szert.

A trochophora, a férgeknek és puhatestűeknek szabadon úszó közös álcaalakja. Vizsgáljuk meg ennek az álcának összekapcsoló jelentőségét a Haeckel által felfedezett biogenetikus alaptörvény fényében. A Haeckel-féle törvény azt mondja, hogy az egyedfejlődés a fajfejlődésnek rövid megismétlése.

Ha ezt a törvényt kissé bővebben körülírjuk, arról van benne szó, a bél hiányzik a kerek féregben a ma élő állatok egyéni fejlődésének egyes szakaszai bizonyos tekintetben az ősök állapotaihoz, fejlődési fokaihoz hasonlítanak.

Tartalomjegyzék

Ebből már most a trochophora-esetre vonatkozólag nem következik egyenesen az, hogy a trochophora-körbe tartozó állatok ősei a mai trochophoráéhoz hasonló fejlődési fokon ivarérettségre jutottak volna, tehát valójában éppen ilyen ősöktől származtak volna le, hanem az adott jelenségből éppen csak arra következtethetünk, hogy az ősök is egyedfejlődésükben átmentek a trochophora-álca fokán, tehát hogy a trochophora mindig csak álca volt.

Ehhez az ős álca alakhoz a mai örvényférgek úgynevezett Müller-féle lárvája hasonlít a legjobban. A Müller-féle álca, mint a Polycladidák álcája.

Az pediglen nagyon valószínű, hogy igen sok féregnek, legalább is a métely- és galandférgeknek örvényféregszerű ősük volt. De a meglehetősen egyszerű lárvaállapoton áteső zsinórférgek is ebbe a körbe tartoznak bele 3. Sisakálca: Pilidium Ide sorolhatók még a kifejlett állapotukban is a trochophorára emlékezető kerekesférgek. A legjellegzetesebb trochophora-álcával a gyűrűs- és csillagférgek fejlődésében találkozunk, melyeknek szelvényezettsége az örvényférgekben már mutatkozó kezdeti állapotokból könnyen levezethető.

Emlékeznünk kell másrészt arra a felfogásra, mely az örvényférgeket sugaras alkotású, szabadon úszó ősöktől és pediglen a bordásmeduzák bizonyos csoportjaitól származtatja.

Ilyenképpen tehát a tömlősöktől a legalsóbbrendű férgekhez a bordásmeduzákon át kapunk kapcsolatot s viszont ezekből a magasabbrendű férgeket, a gerinces-ősökhöz hasonló gyűrűsférgeket vezethetjük le könnyűszerrel. Kiesnek ebből a leszármazásvonalból a fonálférgek s a velük rokonságban lévő Nematomorpha-csoport képviselői, mivel ezeket a férgek többi csoportjaival sem alkatuk, sem pedig egyénfejlődésük menete alapján nem tudjuk rokonságba hozni.

Rauter M. Így pl. Lássuk ezekután közelebbről azt, hogy a férgek miben különböznek fölfelé is meg lefelé is a szomszéd állattörzsektől. A tömlősöktől, mint sugaras szimmetriájú állatoktól jól megkülönbözteti kétoldalas részarányosságuk, a has és a hátoldal elkülönödése.

Fölfelé azonban e tekintetben csakis a tüskebőrűektől különböznek, mert a többi állatkörök tagjai is a bél hiányzik a kerek féregben kétoldalasan részarányosak. A tömlősöktől megkülönbözteti bőrizomtömlőjük, hasoldalon fekvő idegtörzspáruk, agydúcok, sajátlagos kiválasztórendszerük nephridiumaikmásodlagos testüregük és a csirasejteknek a bőrtől és testtől független, rendszerint a másodlagos testüreggel kapcsolatos fejlődése.

Különleges vonása a magasabbrendű férgeknek a test szelvényezettsége és a szelvények egyformasága homonomia. Ezzel szemben a férgeknél magasabbrendűekben a bél hiányzik a kerek féregben szelvények különneműek heteronomiafejük képződik s a testüreg nincs a szelvényekre szorítkozva, hanem átfut az egész testen.

férgek tünetei felnőtt gyógyszeres kezelés során természetes kettőspont tisztító méregtelenítő ital

A bőr általában puha s azt parazita orvoslás három, ha máskor nem, legalább az álcafokon — csilló borítja. Ez alól az általános törvényszerűség alól csak a fonálférgek veendők ki, melyekben sem kívül, sem belsejükben csillós hámot nem lehet találni s ebben az ízeltlábúakkal egyeznek meg. A bőr rendszerint egyetlen hámsejtsorból alakul, melynek külső felülete az örvény- és zsinórférgek kivételével cuticulát, többé-kevésbbé vastag chitines, vagy szarúnemű hártyát fejleszt, melynek kettős rendeltetése van; egyfelől alakot szab a testnek, másfelől pedig sérülésektől védelmezi az állatot.

Igen gyakori jelenség az, hogy a hámsejtek között mirigysejtek helyezkednek el. Ezek nyálkát termelnek, amely igen gyakran vastag réteggel vonja be a testet, vagy azért, hogy szemét ne kerüljön a hámsejtekre, vagy pedig azért, hogy az állatot ellenségtől védje, azonkívül pedig a bőrt nedvesen is tartja, ami különösen a szárazon élő férgek légzéséhez elkerülhetetlen.

  • Bika szalagféreg él
  • Orvos válaszol - Protexin
  • Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Ezek a bőrváladékok a csőlakó férgek számára arra is valók, hogy belőlük lakócső készüljön, amely elmeszesedés útján igen megkeményedhetik s így nagy a bél hiányzik a kerek féregben képességre tehet szert.

A bőrrel rendszerint szoros kapcsolatot tart fenn a bőralji izomzat, amely körben, illetőleg alatta hosszában futó izomrostoknak hálózatából képződik, és ú. Ez az ú. S mivel helyváltoztató szervek hiányoznak, a test igen gyakran kigyózik, vagyis hullámszerűen mozog, akár függélyes, akár pedig a vízszintes síkban. Más férgek helyváltoztatásra a testből csonkmódjára kiemelkedő bőrrészleteket: ú. Viszont egyesek, különlegesen pediglen az élősködő életmódot folytató alakok, szívókorongjaikkal haladnak tovább.

A férgek igen gyakran harántul tagoltak: szelvényezettek, vagy gyűrűzöttek. A test gyűrűi rendszerint unos-untalan egyforma szervekkel vannak ellátva, mint mondjuk: homonomok lásd a földigilisztát 4. A Földi giliszta Lumbricus herculeus Sav. A szelvények egyformasága a külső testfelületen is meglátszik, amint azt a földigiliszta példája tanítja, mert a gyűrűk véges-végig egyformák.

Azonban bensőleg is ugyanilyen egyformaság uralkodik a szervek tekintetében.

Orvos válaszol

Minden gyűrű ugyanazon szervvel van ellátva. Mindenikben találunk például egy pár kiválasztószervet, egy pár idegdúcot, esetleg egy csipeszes hermafrodit vagy sem csiraszervet és egy-egy izomszelvényt. Csak az első szelvény, az állatnak úgynevezett fejtájéka különbözik a rajta kifejlődő érzékszervek, meg a benne kifejlődő agydúc alapján a törzstájéktól.

Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet. Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van. Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van.

A férgek idegrendszere fejlettebb, mint a tömlősöké. Az idegsejtek rendszerint idegcsomókat formálnak, melyeket dúcoknak: ganglionoknak nevezünk. A dúcokból az idegsejtek, vagy dúcsejtek kötegekké formálódott nyújtványai, mint idegek hatolnak a test különböző tájaira. Az alsóbbrendű férgeknek rendszerint a fej, vagy nyaktájékukon két szimmetrikus dúcuk van, melyekből a hason két hosszanti ideg fut a bél hiányzik a kerek féregben.

A Tejfehér planária, Dendrocoelum lacteum O. A gyűrűsférgek, mint magasabbrendű állatok idegrendszere lényegesen különbözik ettől az egyszerű állapottól.

Az idegrendszer itt is a bél alatt, a hason húzódik végig, azonban minden gyűrűben, vagy szelvényben egy-egy pár idegcsomó az úgynevezett hasdúcpár található. A ganglion-párok megfelelő idegekkel harántul is, hosszában is össze vannak kötve s így a hasidúcpár-sor létra- vagy kötélhágcsószerű alkatot mutat.

A dúcpár-sorozatnak legerősebben fejlett tagjai az a bél hiányzik a kerek féregben törzsszelvénybe esnek s ezeket, mint garatalatti-dúcokat különböztetjük meg, szembeállítván velük a garatfeletti, a bél hiányzik a kerek féregben úgynevezett agy, vagy cerebralis-dúcpárt. A két agydúc egymásközött is, meg a garatalatti dúcokkal is össze van kötve s így a garat körül úgynevezett garatgyűrű képződik, melybe tehát négy dúc van beiktatva.

A testnek minden egyes dúcából, mint központból a szomszédos testrészbe, mint kerületbe idegek futnak ki, melyek az izomzatot, a mirigyeket és az sárga pirula férgek számára látják el ágakkal. Csodálatosképpen ettől az idegrendszertől függetlenül már a férgekben kialakult egy másik idegrendszer, mely a bélfalat ágazza be s melynek dúccsomói szintén a bélfalban találhatók; ezt az idegrendszert autonom- vagy sympathikus idegrendszernek nevezzük.

A férgek érzékszervei nem a rendszertani foknak megfelelően mutatnak kisebb vagy nagyobb bonyolódottságot, tökéletlen vagy tökéletes fejlődést s így nem igen találkozunk általánosítható formákkal, hanem sokkal a bél hiányzik a kerek féregben az érzékszervek tökéletessége azzal függ össze, hogy az egyes állatfajok minő körülmények között élnek s az élet velük szemben minő feltételeket szab. Így példának okáért szemekkel aszerint vannak ellátva, hogy mennyiben élnek többé vagy kevésbbé szabad életmódot s táplálékuk után mennyiben kóborolnak többet vagy kevesebbet.

Eszerint az állatok belsejében élősködő, vagy más sötétben élő lények szeme a használatlanság következtében, tekintet nélkül a rendszertani fokra, elcsökevényesedik vagy nyomtalanul el is tűnik. A bélről kevés általánosat mondhatunk. A tömlősökben a bélcsőnek csak egyetlen nyílása van, amely a táplálék lenyelésére s az emészthetetlen salakrészek eltávolítására egyaránt használatos. A férgek nagy részében ezzel szemben a szájnyílással ellentétes részen utólagosan végbélnyílás alakul ki, melyen a táplálék salakja távolodik a bél hiányzik a kerek féregben.

Csupán a laposférgekben hiányzik még ez a nyílás. Végbélnyílásnélküliek: Paraziták tisztító hatékony módszer. Az élősködő férgek egynémelyikével megtörténik az, hogy bélcsövet egyáltalán nem is fejleszt. Ezek élete abban a kényelemben telik el, hogy nem kell emészteniök, mert a gazdaszervezet megemésztett tápnedveit a bőrükön át fel tudják szívni. A szabadon élő férgek bele vagy zacskószerű űr, vagy pedig másutt elágazó csőrendszer, mely hálózatot formál; a gyorsan emésztőké bele keskeny és rövid, a lassan emésztők pedig, amelyek egyúttal egyszerre nagyobb mennyiségű táplálékot szoktak felvenni, tágas, igen gyakran tárolókamrákkal fülkézett.

Normális és kóros fecal és cecal a nyúl ürülékében Esther van Praag, Ph. Minden adományt, nem számít mekkora az összeg értékelik és segíteni fogják a folyamatos kutatást az orvosi ellátást és a nyulak egészségügyét a világ minden tájáról. Köszönöm Az egészséges nyulak két székletet termelnek: ·      Kemény kerek bél ürülék gazdag apró szénában, és egyéb törmelékben.

Hesse a bélcső terjedelméről megállapította, hogy ez az állat termetével és testméretével mindig párhuzamban áll. Mentül nagyobb és felületében mennél tagozottabb: nyujtványosabb, vagy fülkésebb valamely állat bele, annak teste is annál nagyobbra nő. Lásd például a nagytestű Planaridákat az ő ágas belükkel szemben a piciny egyenesbelű örvényférgekkel. A bélcső tökéletesedésével lépésről-lépésre együtt halad a vérérrendszer fejlődése.

Az alsóbbrendű férgekben még nem képződnek vérerek s a testben egyáltalában semmiféle nedvkeringési rendszer nem alakul ki. Némelyekben a vérereket a bél és a bőrizomtömlő között képződő résrendszer helyettesíti, mely vagy a középső csiralemezben fejlődik és azt akkor másodlagos testüregnek, vagy cölomának nevezzük, vagy pedig a nélkül is kialakul s akkor rés- vagy blastocöl-rendszernek nevezzük.

Némely féregben a résrendszer és a vérérrendszer együtt található. A vérerek rendszerint pirosasra színezett vérrel vannak telve. Az erek vastagabb szakaszaikon vagy szív módjára lüktetnek, vagy a hosszabb csövekben féregszerű mozgás: peristaltika űzi előre a vért. Ez a háti értörzsben hátulról előre kering. Lélekzőszerv gyanánt rendszerint az egész testfelületet használják. Némely gyűrűsféregben azonban kopoltyúszerű függelékek lépnek fel, melyek nem egyebek, mint testfelületmegnagyobbodások.

A kopoltyúk tökéletesen fejlett és zárt vérérrendszert kívánnak meg. Viszont pedig a mindenütt működő bőrlégzés a bőrnek még az esetben is nedvesen tartását: nyálkával való bevonását teszi szükségessé, ha az állat a szárazon levegőből lélekzik l. Az anyagforgalom bomlási termékeit a nitrogéntartalmú gyüledékeket, melyeket összefoglaló néven húgyanyagoknak nevezhetünk, a kiválasztószervek különítik el és távolítják el a szervezetből. Ezek az alsóbbrendű férgekben, valamint a trochophoraszerű álcákban a bél hiányzik a kerek féregben.

A protonephridium-ok fa módjára elágazó csövecskék, melyek vagy egyenest a szabadba, vagy pediglen a bélcső vég- vagy kezdeti szakaszába torkollanak.

icones helminthum

A csövek elágazódásuk során mind vékonyabbá és vékonyabbá válnak a bél hiányzik a kerek féregben a végükön hogy néznek ki a kerekes férgek kiszélesedő tölcsérben fáklya módjára, lobogó és kurta ostort formáló csillópamattal vannak felszerelve. A belül tölcséres végsejteket e miatt a csillópamat miatt, illetőleg annak lobogó, lángszerű mozgása miatt, lángsejteknek nevezzük, s ezt a lángsejtes, vagy zártcsövű kiválasztórendszert, mint protonephridiumot megkülönböztetjük a gyűrűsférgek nyitott tölcsérű csőrendszerétől, mint metanephridiumtól.

Az alsóbbrendű férgek protonephridiumai ágazataikkal a szövetek közé vannak beágyazva, a magasabbrendűek metanephridiumai azonban a nyílt tölcsérükkel a másodlagos testüregből vagy coeloma-üregből indulnak s kanyarulatos lefutás után a közeli testfalat átfúrván, mindig a szabadba nyílnak.

A szaporodás terén igen nagyfokú változatosságokkal találkozunk. Az alsóbbrendűeket csodálatosképpen igen fejlett párzószervek jellemzik, a magasabbrendűekben azonban egyszerű a bél hiányzik a kerek féregben az ivarszervek.

Kerekesférgek – Wikipédia

A szaporodás módja igen sokféle. Ismerünk bimbózást, átalakulást metamorphosisnemzedékek váltakozását metagenesisélősködést, mely a tojástól a halálig tart, élősködést, mely csak az öregkorban következik be, élősködést, mely csak a fiatal korra vonatkozik és végül az egész életen át szabad életmódot.

S mindez nem csodálatos, ha meggondoljuk azt, hogy az állatok minő sokfélesége tartozik a férgek törzsébe.

További a témáról