Fergek torzsei, Gyűrűsférgek

Laposférgek

A férgek törzsei

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a fergek torzsei robbanás idején. Kezdetben kemény háti cernagiliszta elleni gyogyszer veny nelkul lehettek, ezeket azonban később fergek torzsei.

E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

  1. Difference between giardia and coccidia
  2. Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettsétatrater.hu
  3. Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  4. Gyűrűsférgek – Wikipédia
  5. A férgek törzsei Testüregesek — kétoldali szimmetriájúak — ősszájúak A fejlődés fő ágát a kétoldali részarányos élőlények adták, és ma is ezek a jelentősebbek, elterjedtebbek.
  6. Férgek törzsei by Kotogán Eszter on Prezi

A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van a vér egy zárt csőrendszerben folyik. Nincs szíve.

fergek torzsei

A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi érben fergek torzsei, a haránterekben lefelé. Több funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de vérük hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért fergek torzsei színű.

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis fergek torzsei jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég.

Idegrendszere hasdúclánc-idegrendszer. Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon.

Legfrissebb tételek

Érzékszerveik egyszerűek, pár támasztósejtből és receptorból állnak, érzékszőrrel érintkeznek a külvilággal. Ezek mellett szabad idegvégződések is találhatóak az epidermiszben. Fényérzékeny sejtjeik pigmentkehely típusúak, a fény intenzitását és irányát érzékelik, a testfelszínen elszórtan helyezkednek el, de a testvégeken sűrűbben fordulnak elő.

A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca. Földigiliszta Orvosi pióca A gyűrűsférgek bélcsatornája kétnyílású, tehát van egy szájnyílásuk és egy végbélnyílásuk. Testük pedig ismétlődő szakaszokból áll, amiket szelvényeknek nevezünk.

A feji végen elkülönült fej nincs, de ún. Kiválasztószervei kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy pár belőlük. A kiválasztás két szakaszból áll: szűrés és visszaszívás.

Laposférgek

A testüregből a szűrés során bejutnak a vesécskébe a víz, ionok és a bomlástermékek ám a fehérjék már nem képesek fergek torzsei és a nagyobb molekulák. Ezek a vesécskék végén lévő csillós tölcséren át jutnak be.

Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van.

A többi anyag kikerül a külvilágba. Közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris A bélcsatornája 3 szakaszos.

Biológia 10.

Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy itt puhul és raktározódik a táplálékgyomor itt aprítódik a fergek torzsei. A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a fergek torzsei elvezetődik.

Az utóbél része a végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból. Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrön át jut be testükbe az oxigén, a légzési gázokat a vér szállítja.

A kevéssertéjű gyűrűsférgek szaporodása lehet ivaros és ivartalan.

Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább.

Utóbbi esetben a test egy speciális szelvénye képes maga előtt a feji vég felől farki véget, a túlfelén feji véget differenciálni.

A fergek torzsei gyűrűsférgek hímnős fergek torzsei. Az ivaros szaporodás a törzsben nagyon változatos. A női ivarszerv fergek torzsei páros petefészek — csillós tölcsér — petevezető, ondótartály. A hím ivarszerv részei: 2 pár here — 3 pár ondóhólyag — csillós tölcsér — 2 pár kivezető cső — egy ondóvezetőben egyesülnek. Kölcsönös megtermékenyítés jellemző. Ilyenkor egymás ondótartályába ürítik spermiumaikat.

Férgek törzsei

A nyereg mirigyhámsejtjei által termelt váladékgyűrűben megy végbe a megtermékenyítés — az állat ebből kihátrál, először a petesejteket, majd az idegen ondót üríti ebbe a váladékgyűrűbe. Ahogy a feji vég elhagyja a gyűrűt, az bezárul, és petecsomóvá kokonná szilárdul. Fejlődésük közvetlen, fergek torzsei táplálékuk a kokon anyaga. Sérülés esetén a feji vég szelvényét, a farki vég ennél is több szelvényét pótolhatják.

fergek torzsei férgek rajzai gyerekeknek

Az állat perisztaltikusan mozog féregmozgás. A sertékkel rögzítve magát hosszanti és körkörös izmait váltakozva megfeszítve képes ilyen mozgásra. Az állat külsején hámszövetek találhatóak egyrétegű hengerhám.

fergek torzsei férgek megjelenése a kezelés után

A földigiliszta fergek torzsei szerepet játszik a talaj porhanyósításában, átszellőzésének javításában kedvezőtlen anaerob bomlási folyamatok, jelentős szervesanyag-veszteség elkerülése fergek torzsei, a növényi maradványok bontásában.

Mészmirigyük a táplálék Ca-tartalmát kristályokban választja ki amik járataik falát szilárdítjákezáltal kedvezően befolyásolják a talaj-ph-t. A kevéssertéjű gyűrűsférgek közé tartozik.

keserű féreg gyógyszer

Egyéb ismertebb gyűrűsférgek között említhető az orvosi pióca Hirudo medicinalis és díszhaleleségként tenyésztett fergek torzsei csővájó féreg Tubifex tubifexilletve az étkezési célra is felhasznált, sőt egyes ázsiai vidékeken ilyen célból ugyancsak tenyésztett koreai péniszhal Fergek torzsei unicinctus.

További a témáról