Parazita egy ember belsejeben

Teljes szövegű keresés Élősködő. Az élő lények közt azokat, melyek más élő lény testéből, kész nedveiből egyenesen az illető állat vagy növény rovására táplálkoznak, általában élősdinek parasita mondják l. Az állatot vagy a növényt, melynek testén vagy testében az élősdi él, általában gazdának mondják.

A tartózkodási helynél tekintetbe jön, hogy minő szerven élnek, hogy minő szervet pusztítanak. És eszerint vannak: bőrélősdiek, parazita egy ember belsejeben a bolha, szunyog, tetü, poloska, rühatka, kullancs stb. Vérben lakók, mint a váltóláz amoebája, a vérfilária, a Bilharzia métely Distomum haematobium stb. A légző szervekben, az orrban, torokban pusztítók, mint a Linguatula, Strongylus paradoxus Mehl. Az izmokban találhatók, mint a hólyagféreg Cysticercus cellulosae Küchbetokozott Trichina, egyes sporatömlők stb.

Ami az élősködés időtartamát illeti, erre nézve lehetséges, hogy az illető állat egész életét, fejlődése minden szakát egy vagy több gazdában tölti, vagy csak bizonyos ideig, bizonyos korban tartózkodik rajta, vagy végül csak táplálékát szerzi meg ott, azután tovább megy.

Az előbbieket állandó, az utóbbiakat parazita egy ember belsejeben élősdinek nevezzük.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Hasonlóan cselekszik a pióca, a kullancs stb. Ezek tehát ideiglenes élősködők. Ellenben a tetü nemcsak szivja gazdájának nedvét, hanem petéit is rárakva, egész életén át rajta marad. Hasonlóan az ember, vagy a kutya, macska, ló stb. Végül az élősködőket parazita egy ember belsejeben és belélősdködőkre ecto és entoparasita szokás felosztani.

Mig az előbbiekhez tartozók az állatok felszinén tartózkodnak, mint a tetü, balha, poloska, kullancs stb. Ilyenek p.

Trichuriasis

Veszélyes ellenségei ezek az embernek, mert az ember egészségét támadják meg, sok esetben tönkre is teszik, másrészt háziállatokban élnek, azok közt pusztítva hatnak reája károsan. Pedig ez ellenfelek - tekintve parazita egy ember belsejeben és erejüket - tulajdonképen parazita egy ember belsejeben gyenge szervezetek és mégis szokásaiknál, életmódjuknál és táplálkozásuknál fogva igen veszedelmesek.

Többnyire észrevétlenül jutnak az emberbe, jelenlétüket az ember nem is sejti és midőn észreveszi vagy késő már, vagy pedig már ugysem tehet ellenük semmit sem. Akárhányszor az étellel v. Itt letelepednek, kifejlődnek és jelenlétükröl legtöbbször csak akkor vehetünk tudomást, midőn már legbecsesebb, legfontosabb belső szerveinket tönkre tették. Az élősködők, kivált bélférgek, akárhányszor okozták már az ember halálát, akárhányszor milliomokat érő károkat tettek háziállatjainkban.

Az emberben az eddig észlelt belső élősködő férgek száma Ezek közül 26 csak elvétve fordul elő benne. Legnagyobb részt a trópusi parazita egy ember belsejeben lakóit pusztítják, a mérsékelt égöv lakói, igy hazánk népe aránylag legkevesebbet szenved tőlük. Magyarországban az emberben leginkább előfordulnak: az orsógiliszta Ascaris lumbricoides L.

Házi állatjainkban pedig pusztítanak: a májmétely Distomum hepaticum Retz. Sieb marginata Batsch stb. A belső élősdiek különösen jó példát szolgáltatnak arra nézve, hogy az állat szervei az életmód következtében mennyire átváltozhatnak és hogy mennyire képesek a külső körülményekhez alkalmazkodni.

Külérzéki szerveik közül a látás, a hallás, a szaglás, az izlés szervei mindig hiányoznak, - ellenben a tapintás, - mely a bőrben székel - annál jobban van kifejlődve. Ugy látszik, ez képviseli a többi külérzékeket is. Hasonlóan a mozgásszervek rendesen hiányoznak, helyváltozásul pedig a bőrük alatt kifejlődött izmokat használják.

Ezek helyett azonban táplálkozási és szaporodási szerveik annál jobban vannak kifejlődve. Szájnyilásuk gyakran nincs, s ez esetben a kész táplálékot egész testök felületén átszivárgás utján veszik parazita egy ember belsejeben.

Külön légzőszerveket hiában keresünk; náluk nem oly nagy és intenziv az oxidáció, azért testük egész parazita egy ember belsejeben a bőrön át lélegzenek. Szaporodásuk pedig bonyolódott. Akárhány nem is képes ugyanazon gazdában kifejlődni; teljes kifejlődésükre nem egyszer gazda, több egymásután váltakozó ivaros és ivartalan nemzedék szükséges. Fejlődésük egyes stádiumait külön-külön ismerhetjük, és megsem tudjuk az illető állat egész fejlődési ciklusát összeállítani.

Ilyennek tanulmányozása mélyrehtó vizsgálatokat, türelmes és folytonos megfigyeléseket és sokszor évek hosszu során át tartó ernyedetlen kutatást igényel és még akárhány belélősdi van, melynek fejlődése részben vagy egészben ismeretlen.

Fejlődés alatt millió és millió tönkre megy, legtöbbnyire csak párnak sikerül elérnie az ivarérettséget, pedig a természet gondoskodott arról, hogy minél nagyobb számban legyenek képesek petét produkálni. Egy orsógilisztaegy milyen féreggyógyszert kell inni pedig petét képes rakni.

Hozzátehetjük még, hogy az E. A peték évig is megtartják életképességüket, vastag chitin-burokkal körülvéve, a hideget, a meleget, v. Kisérletileg bebizonyították, hogy petéket, sőt egyes férgeket Rhabditis, Parazita egy ember belsejeben tritici L. parazita egy ember belsejeben href="http://tatrater.hu/510-parazitk-kezelsere.php">Paraziták kezelésere belélősdieket jellemzi továbbá különösen a pigment, a festék teljes hiánya.

Testök áttetsző, szintelen, legfeljebb a felvett vértől piros, bőrükben festék a világosság hiánya folytán nem keletkezhetett. Mindezekhez végül hozzátehetjük még, hogy már rég lejárt azon idő, midőn a belélősködő állatok keletkezését bizonyos rosszindulatu betegségnek, kóros folyamatnak hitték, midőn azt gondolták, hogy ez állatok az emberben önmaguktől minden fertőzés nélkül származtak.

Fonálféreg v. orsógiliszta (Ascaris lumbricoides)

A növényeket és állatokat bántó élősködő gombák nagy raját nem tekintve, a magasabb rangu virágzó É-k száma aránylag kevés; mindössze körülbelül Mint az elsőbbek, legalább részben, szerves, már kész átsajátított táplálékból élnek, de azért különbözők tőlük, mert a táplálékukat nem az élettelen szervi anyagok bomlástermékéből, hanem élő növenyekből merítik.

A tehernövényektől pedig, melyek szintén növényeken telepednek meg, sőt velök össze is függenek, az É. Erre a célra kivétel nélkül sajátszerü szervök van a hozzáerősödésre meg a kiszivásra, de majd mindegyiké különböző, azért más-más neve is van szivó, kéregszivó v. Egyik vége az élősködésnek s pedig mintegy alacsonyabb foka az, midőn az É.

Ezek a félélősködők, különösen a kakascimerfélék meg a santalaceák családjában, melyeket külsőleg alig lehetne É.

Legtöbben azt tudják róluk, hogy akár súlyos betegséget is okozhatnak. De vajon ismerik őket pontosan?

De a gyökerükön szemölcs- v. A szivóka alsó szineiből edénycsoportokkal fölszerelt sejtnyaláb szivócsap tolakodik be a gazda belsőbb szöveteibe, parazita egy ember belsejeben vezető szövetekhez támaszkodik s az átsajátított kész anyagot kiszivja. A félélősködők második csoportját a fagyöngygyel világosíthatjuk meg l.

A leveles rész a fehér fagyöngy Viscum album ; a levéltelen ág a dajkanövény. Ez is mint rokonai a Loranthaceák, zöld levelükkel parazita egy ember belsejeben törzsükkel még önállóan fel tudják a szénsavat bontani, de magjok a féreg tojások fajai soha se csirázik és gyökeresedik, hanem csak más fáknak erdei fenyő, nyárfa, gyümölcsfák a kérgén, hol az odaragadt mag gyököcskéje tapadó korongjával azonnal odaerősödik, s az alsó szinéből a gazda szövetébe belefurakodó szivókát bocsát.

A déleurópai pirosbogyós borókagyöngy Arceutobium oxycedri szára fünemü marad, levele elsatnyul, de a cédrusboróka tápláló kérgében fonálszövetet fejleszt, s az élősködést ez végzi. A tölgyeken, meg a szelid gesztenyén élősködő madárlép szivónyábjai a kambium, mert a fiatal fa közt keletkezik, de lassanként a megkeményedő fasejtek lépcsőalakjára kifelé szorítják.

A fagyöngyféléknek a külföldön még más öldöklő génuszai Genslowia, Phacellaria is vannak. A befurakodó szivóka itt is az alsó oldalon keletkezik s a sejtjei többé-kevésbbé legyező-alakuan terjeszkednek szét l. Ha az É. A rejtekfüvet Lathraea squamaria, l.

A rejtekfű Típusú amőba- paraziták Squamaria szivó gyökereivel a nyárfa gyökerén.

Husos, fehér sürü pikkelyes, elágazó tőkéjének fiatalabb vége a földből kiér, s kezdetben lekonyuló lilás rózsaszinü, féloldalu füzérvirágzatot hajt, ajakos virágokkal. Csiranövénye gyököcskét bocsát, mely a mogyorófán vagy a gyertyános elsőd tapadó korongot és szivókákat fejleszt, mig a kelője a pikkelyes tőkét hozza létre. Ezen mellékgyökerek erednek, melyek vastagos fonál-alaku ággá nyulnak, rajta tapadó korongok és szivó csapok vannak. Negyedik csoportja az E.

Eleinte ezek is gumóalakuak s a virágzó szár ebből sarjadzik, de az Orobanché-tól számos szisztematikai és biologiai bélyegre nézve eltérők. Európában csak az ebruta él közülök l.

Cynororium coccineum Máltai gomba, ebrutafent a dajkanövény darabja látható. Az ebruta a tamariskán, Salicornián és labodán él. A földben kurta tőkéje van; gyökéralaku függelék lepi el és ezzel tapad a gazdanövénybe. Csírázásakor az Orobanche módjára, a tagolatlan csira alsó végéből, a tápláló gyökéren orsó-alaku daganat lesz, ezen támad a szár meg a gyökér csirája. Virágzó szára a hengerded tőke egyenes megnyulásából lesz. Más balanophoracea virágzó sarja hatalmas gumótönkben keletkezik, később a gumó kérgét áttöri, a gumó pedig mint gyürü v.

A braziliai Lophophyton mirabile l. Lophophyton mirabile. E három a féregfejlesztési ciklus röviden a kérgében bőven van viasznemü égő anyag, parazita egy ember belsejeben Jáván és Uj-Granadában parazita egy ember belsejeben gyertyát állítanak elő. E csoportbeli a Hydnoraceák kis csoportjának Prosopanche genusza is.

A sorozat utolsó tagja a teleppel-É. Itt a gazdanövény szövetében, a fa meg a kéreg között telep- v. A magasabb rangu növények tagosulását itt hiába keresnők. A telep szálai szíják a táplálékot, még pedig parazita egy ember belsejeben Rafflesia meg a Brugmansia öregebb törzs és gyökér kérgében, a Pilostyles Haussknechtiié pedig a fiatal hajtásokban.

E család 24 fajából csak a bodorrózsán élősködő Cytinus európai. Az amerikai Apodanthes Flacourtiana l. Apodanthes Flacourtiana apró virág sarjai seregesen törik át a megszállott tápláló kérgét, mig a Rafflesiának faja Jáván, Szumatrán meg a Filippinákon él, s tányér-alaku, ötkaréjos, óriás virágai szorosan a gazdanövényen vannak.

A jávai R. Padma l. Rafflesia Padma, a földszinén szétfutó gyökérágakon élősködik.

További a témáról