Hymenopteran paraziták,
Ismertető[ szerkesztés ] A hymenopteran paraziták mindenütt jelenlévő hártyásszárnyúak erősen specializált hymenopteran paraziták. Fajszámukat csak a bogaraké múlja felül, és valószínűleg sok ezer faj vár még felfedezésre, különösen az élősködő darazsak között.
Victor Fursov (pt-5): Trichogrammatidae (Hymenoptera) - Egg-Parasitoids of Pests 14.02.2016
Elképesztő változatosságuk a rend ökológiai jelentőségét tükrözi. Észak-Amerika mérsékelt övi erdeiben a hangyák annyi yellow diarrhea giardia forgatnak vissza a talajba, mint a földigiliszták. A trópusi Dél-Amerikában a hangyák és a termeszek együttes biomasszája felülmúlja az összes többi állatét, beleértve a kapibarákat, hymenopteran paraziták tapírokat és az embereket is!
Az élősködő darazsak hatalmas nyomást gyakorolnak a rovarpopulációra, és sok fajukat alkalmazzák a kártevők elleni biológiai hymenopteran paraziták. A megporzást végző hártyásszárnyúak különösen a méhek életfontosságú, gazdaságilag is fontos szerepet hymenopteran paraziták a Föld növényzetének fenntartásában. A fej[ szerkesztés ] A hártyásszárnyúak testmérete a néhány cm és a mm tizedrésze között mozog.
Searching Page
Testalkotásuk rendkívül változatos. A fej szabadon mozgatható, rajta két nagy összetett szemés általában három egyszerű pontszem található. A szájszervek általában rágó típusúak, ám a méhféléknél Apidae az állkapocsból és az alsó ajakból nyaló-szívó szájszerv alakult ki, viszont a rágó változatlanul megmaradt.
Az idetartozó darazsak, méhek, pöszörök, hangyák, gubacsdarazsak, figyelmet keltő szokásaikkal, megkapó ösztöneikkel a rovarok között az első helyet biztosították maguknak.
Az alsó ajak töve kicsiny, az hymenopteran paraziták hosszú, a két belső karéj megnyúlt, és hosszában összeforradva csatornaszerű ajakvéget hozott létre, mellyel a méh képes a virág termőjének tövében lévő mézfejtőkből nektárium a nektárt felszívni. Hymenopteran paraziták tor[ szerkesztés hymenopteran paraziták Előtoruk kicsiny, a közép- és utótoruk összeforradt; a középtor a legfejlettebb torrész.
Többségüknél az első potrohszelvény szorosan az utótorhoz nőtt, így a tor látszatra 4 szelvény egységéből hymenopteran paraziták. A potroh vagy széles alappal csatlakozik a torhoz, vagy pedig az első és második potrohszelvény között befűződés van, ami miatt a potroh nyelessé válik ez az ún. Lábaik járók, olykor módosulnak pl.
Kriston Éva
A toron található két pár szárnyuk, melyek közül az első pár fejlettebb nagyobb, a hátulsók kisebbek. A hátsó és elülső szárnyat apró horgok kapcsolják hymenopteran paraziták, így működési egységük alakul ki. A szárnyak erezete nem túlságosan gazdag.
Ismeretesek a rendben másodlagosan szárnyatlan fajok is pl. Potrohfüggelékeik egyes alakoknál tojócsőmásoknál fullánk. Az ősibb hártyásszárnyúaknak még van tojócsöve, mely a peték lerakására szolgál.
Gubacsdarazsak és egyéb levélaknázók referencialistája
A fejlettebb, magasabb rendű hártyásszárnyúaknál a tojócsőből fullánk alakul ki, mely már nem képes ellátni eredeti, szaporodási funkcióját. A fullánkban vékony csatorna található, amely méregmiriggyel tart kapcsolatot.
Szúráskor ezt a váladékot juttatják a megtámadott állat sebébe. Trachearendszerükben a hymenopteran paraziták fő-tracheatörzsek egységes, nagy léghólyagokká olvadtak össze. A petecsöveik rekeszszáma változó. A központi idegrendszerük agydúc igen fejlett, melyet a sok társadalomalkotó csoport bizonyít hymenopteran paraziták darazsak, hangyák, méhek között egyaránt.
A lárvák teljes átalakulással fejlődnek imágóvá. A lárvák kétféle típusa a lábatlan nyűés a pajorszerű álhernyók.
Navigációs menü
Bábjuk szabad, sokszor kokont szőnek maguk köré. Az imágók magányos vagy társas rovarok, melyek fejletlenebb pl. Ragadozók és növényevők egyaránt akadnak közöttük.
A gyapjaslepke Lymantria dispar L. Populációdinamikájával kapcsolatos kutatások igazolták, hogy tömegszaporodása a száraz-meleg időjárás következménye.