Balaton féreg, Balatonban élnek férgek vagy paraziták?

balaton féreg

Gelei József. A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt a tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból balaton féreg területéről egyetlen sem volt ismeretes.

Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot. Az első lelőhely a Balaton északi partja, a régi Révfülöp-i hidrobiológiai állomás volt, itt talált Gelei nagyobb számban állatokat a vízpart sekély vizétől lepett kövei alatt, másrészt pedig nemsokára Szegeden, a Tisza folyó medréből kövekről, illetőleg fürdőcölöpökről behozott kaparékban kapott, részben kifejlett, részben pedig igen nagyszámú fiatal példányt.

Nemsokára a Szeged környéki vizekből is, így a Szeged szomszédságában lévő Maty-ér rendszeresen beszáradó orsofereg terhesseg alatt is ismeretessé váltak a magyarhoni zsinórférgek. Ezekre a leletekre való tekintettel helyénvaló, hogy a magyar Brehm-ben is részletesen foglalkozzunk a zsinórférgekkel.

A zsinórférgeket a balaton féreg többi csoportjaitól az különbözteti meg, hogy van végbélnyílásuk és vérérrendszerük. Némely búvár, tekintettel a vérereikre, melyek a férgek körében különlegesen a gyűrűsférgeket jellemzik, úgy gondolkozik, hogy ezeket az állatokat inkább a gyűrűsférgekkel együtt kell tárgyalni. Mégis a bőrnek alkata, a bélnek szerepe az emésztés folyamán, a bőrizom-tömlő, a testnek szelvényezetlen volta, a szemek, továbbá az idegrendszer, legkülönlegesebben pedig a kiválasztórendszer alkata mind arra vall, hogy e lények határozottan a laposférgekkel vannak közvetlen rokonságban.

Mindezeknek a rokonbélyegeknek alapján valószínű, hogy az örvényférgek és a zsinórférgek közös ősöktől származnak, s a különbség csak onnan ered, hogy a fajfejlődés során a zsinórférgek magasabb fokra fejlődtek. Elnevezésüket hosszú, hengerded, fonalszerű testüktől kapták, amely sohasem lapul balaton féreg, hanem csak legföljebb a hasoldalon kissé kiegyenesedik. A test mellső végén a legtöbb állaton igen jól megkülönböztethetjük a törzstől elkülönödött fejet. A fejen kétoldalt, az agydúc közelében, szaglásra szolgáló érzőgödröket, elül, a homlok végén ízlelősejtek csoportját s a fejtetőn az örvényférgekére emlékeztető egy vagy több szempárt találunk.

Bőrük mitokondriumok a kerek féreg bélsejtjeiben teljesen megegyezik az örvényférgekével. Az egyrétegű bőrhám ugyanis csillós sejtekből és közöttük elszórt nyálkaképzősejtekből alakult.

Brehm: Az állatok világa / IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI)

A mellékelt ábránk tanusága szerint a szájnyílás, egészen a mellső testvégen, s kissé a hasoldal felé eltolódva fekszik. A szájnyílásra hosszú előtér, az ú. A bárzsing után a redősfalú gyomorbélbe jutunk, mely a szintén hosszú és szabályos közökben oldalzsebekkel ellátott középbélbe vezet. A középbélre csaknem közvetlenül a végbélnyílás balaton féreg igazi végbelet alig tudunk megkülönböztetni.

A balaton féreg rendkívül jellemző készülék az a hosszú hüvelyben rejtőző ormány, melynek segítségével az állatok áldozataikat megfogják, megmérgezik és a szájnyíláshoz közelebb húzzák.

Az ormány visszatüremlített állapotban s balaton féreg visszahúzva a bélcső fölött nagy, hosszúra megnyúlt ormánytáskában vagy hüvelyben helyezkedik el. Az ormányon három főszakaszt különböztetünk meg. Elül van a mellső ormányhenger, a középen az ormánydob, mely a rekeszizomból és a ballonból áll, a hátulsót pedig a hátsó ormányhenger alkotja. Az ormány mellső hengerszakasz rendkívül izmos és magas balaton féreg van borítva, amely kitüremlített állapotában kifelé fordul s a zsákmányt balaton féreg tapadékonyságával fogvatartja, s egyúttal a zsákmányra csavarmenetben felcsavarodik.

A középső szakaszban a rekeszizom, illetőleg az előtte fekvő tőrkamrában helyezkedik el a támadó tőr, mely gombszerű, vastag talpi részével a tőrpárnába van beerősítve. A tőrpárna a tőrviselő táska tölteléke és a rekeszizom falában elhelyezkedett mirígyeknek terméke. A középső szakaszban, oldalt, kb. A tőrök egyenként egy-egy sejtben keletkeznek.

Account Options

A tőrtáskák jól belakmározott állatokban rendszerint üresek, ha azonban hosszú időn át éhezik az állat, egy-egy táskában 6 tőrt is találhatunk.

A magyarhoni példányokban Gelei egy-egy táskában rendszerint 3–4 tartaléktőrt talált. Balaton féreg támadásra fölszerelt tőr közvetlen szomszédságában fecskendővezeték torkollik, mely a rekeszizom mögött elhelyezkedő ballon üregének kivezető csatornája.

A ballon méregnedvet tartalmaz, melyet izmos fala, a kitüremlített ormány végére kerülő balaton féreg által ejtett sebbe fecskendez bele, abban a pillanatban, amint a tőrt az ormány visszahúzza a sebből. A mérget viszont az ormány harmadik szakasza, a hátsó ormányhenger termeli.

Az ormány működése igen egyszerű. Az ormány, mint említettük, folyadékkal telt izmos ormányhüvelyben van elhelyezve, s viszont az ormánycső belső végén visszahúzó izom: retractor található, mely az ormánytáska fenekéhez kapcsolja az ormányt.

balaton féreg

Ha a visszahúzó izom elernyed s viszont az ormánytáska fala összehúzódik, a táskában lévő folyadék kinyomja balaton féreg kitüremkedésre készteti az ormányt, egész addig, amíg a diaphragma, illetőleg a rajta ülő tőr szabadba balaton féreg kerül; kitüremlített állapotban tehát az ormánytáskában balaton féreg a belső ormányhenger: vagyis a méregmirígy marad vissza.

Ha pedig a jól végzett munka után elernyed az ormánytáska izma s viszont a visszahúzóizmok állnak munkába, akkor az ormány megint hüvelyébe húzódik vissza.

Nem minden zsinórféregben találunk az ormánykészülékben tőrt s ezen az alapon régebb a zsinórférgek, mint fegyvertelen, illetőleg fegyveres állatok két csoportra oszlottak. A zsinórférgek vérérrendszere csak 3 ércsatornából áll. A hátoldali ér legalább is a mellső és hátsó végen, esetleg közben is hurkok útján összekapcsolódik a kétoldali törzzsel.

A vérfolyadék vagy vöröses vagy pedig színtelen s a háti értörzsben hátulról előre kering. A vérmozgást a vérerek izmos fala, irányát pedig az erekben található billentyűrendszer biztosítja.

Több kútásó is meghalt

A vérben sejteket nem találunk, a vérfolyadék pedig az állatok tápláltságának megfelelően fehérjében gazdagabb vagy szegényebb. Ilyenképpen inkább nyirokanyagnak, mint vérnek felel meg.

A kiválasztást balaton féreg elágazó csőrendszer végzi, mely teljesen a laposférgek protonephridiuma szerint van alkotva. A kiválasztócsatornák ugyanis befelé itt is zártak s a finom csövecskék végén a már ismert lángsejtek helyezkednek el.

A lángsejtek balaton féreg a vérerek falába fúródnak. A zsinórférgek idegrendszere nem magas fejlettségű. A fejben két dúcpár van, egyik a garat felett, a másik a garat alatt. A négy dúcot a balaton féreg, illetve az ormánybelet körülvevő garatgyűrű kapcsolja egymással össze. Az alsó balaton féreg a test hosszában két tekintélyes hosszanti ideg szalad végig.

A hát középvonalában pedig igen gyönge fejlettségű, hosszanti ideget különböztetünk meg. A zsinórférgek a többi laposférgektől különösen abban különböznek, hogy váltivarúak; a balaton féreg azonban külsőleg nem tudjuk egymástól megkülönböztetni.

Az édesviziek között azonban kétivarúakat: hermaphroditákat is találunk. Az ivari készülék rendkívül egyszerű, párzószervekkel rendszerint nem találkozunk.

Parazita rákok is támadásba lendültek

A csiraszervek egyszerű zsákokat formálnak, melyek a gyomorzsebek között nagy számban helyezkednek el és mindig párosával találhatók. Az egyes zsákok egyenként nyílnak a hátoldalon a test felületére. Az állatok a tojásokat zsinórokban, vagy öves kokonokban szabálytalan tömegben rakják balaton féreg.

férgek az agyban a paraziták kiválasztása a testből gyógyszerekkel

A zsinór, illetőleg a csőszerű öv kocsonyásan megmerevedő nyálkás tömegből képződik s már az anya testén kialakul, úgyhogy a tojásokkal megrakott nyálkás övből az anyaállat kicsúszik. Némely fajok a balaton féreg egyenesen zsinórféreggé fejlődnek.

kerekféreg giardia kezelés

Sok esetben azonban a tojásból sajátságos alakú álca bújik ki, balaton féreg a hozzá nem értő szem sehogy se tudja elképzelni, hogy abból hogyan válik zsinórféreg. Ezt az álcát, mely az európai tengerekben a tavaszi hónapokban nagy tömegben rajzik, a lovagi vívósisakhoz való nagy balaton féreg miatt sisaklárvának: pilidiumnak nevezik. Sisakálca: Pilidium A sisaklárva egész testfelületét csilló borítja.

A szegélyén azonban zsinórmenetben erőteljesebb csillózat s a sisak tetején hosszú, ostorszerű pamat képződik. Oldalt, a sisak arcvédőlemezéhez hasonlóan, két nagyobb lebeny csüng alá, melyek szegélye szintén zsinórcsillózattal van bevonva.

Balatonban élnek férgek vagy paraziták?

A lebenyek között nyílik a száj, amely vakon végződő gyomorba vezet. A száj környékén csakhamar négy betüremkedés keletkezik, melyből a zsinórféreg teste fejlődik. Ezek a balaton féreg balaton féreg közben körülfogják a gyomrot, ezt magukkal együtt a fejlődésben előbbre viszik s végül is az álcabőrt keresztültörik, hogy ilyenképpen a féreg hosszanti növekvésnek indulhasson. Balaton féreg még, hogy a pilidiumnál egyszerűbb lárva is ismeretes, az ú. Desor-féle álca.

A zsinórférgek hossza rendkívül változik. Némelyek csak néhány milliméterre nőnek, mások azonban több méter hosszúra is megnyúlnak a nélkül, hogy egyúttal megvastagodnának; rendszerint azonban balaton féreg cm hosszúak.

A tengeri zsinórférgek gazdag színpompájukról nevezetesek. A szín a bőr festékszemcsézetétől vagy pedig a bőrmirígyek váladékától származik.

Bárányhimlős halak riogatják a balatoni turistákat Stvorecz Adrián

Nagyon gyakoriak a sárga, barna és a vörös szín minden elképzelhető árnyalatai és keverékei, a tiszta kék szín azonban hiányzik. Az alapszínen igen gyakran rajzolatok, balaton féreg, párhuzamos hosszanti vonalak és színes harántgyűrűk mutatkoznak.

Színük alapján a környezetbe sokkal jobban beilleszkednek a tőrrel föl nem fegyverzett fajok, mint a tőrösek. Balaton féreg elvesztett részek helyrepótlása tekintetében a zsinórférgekről is azt mondhatjuk, mint amit az örvényférgekről már megtanultunk; nevezetesen, hogy ezek is igen nagy mértékben képesek a regenerációra.

ökoszisztéma paraziták

Itt is megtörténik az, hogy a testnek piciny leszakadt darabjából lassanként megint teljes egyén fejlődik. A zsinórférgek túlnyomórészt tengeri állatok. Igen kevesen úsznak szabadon a nyilt tengeren. A legtöbb partlakó, ahol a balaton féreg között, kövek alatt, sziklahasadékokban s korálltömbök, padok réseiben, valamint a tengeri algák között rejtőzködve élnek. Némelyek a fenék homokjába ássák be magukat, mások balaton féreg a bőrük által elválasztott nyálkacsőben laknak.

Hal-parazitológiai monitoring a Balatonon és vízrendszerén | MTA ÁOTI

Néhány nemzetség a trópusok nedves erdőségeiben levegőn élő szárazföldi állattá változott. Ezek közül némelyek virágházi növényekkel Európába is elkerültek, itt azonban csakis a virágházak nedves, meleg levegőjén maradnak életben. Egyetlen nemzetség: a Prostoma vált a mérsékelt égöv édesvizeinek lakójává. A zsinórférgek balaton féreg lassan mozognak. Mozgásuk közben állandóan nyálkát hagynak el, mint a mászó csiga. A balaton féreg azonban nem hasoldaluk termeli, mint távoli rokonaik, az örvényférgek, hanem egész testfelületük választja el; ezért nem is nyálkaszőnyegen csúsznak, mint az örvényférgek, vagy a csigák, hanem az egész testüket folyton körülvevő nyálkacsőben.

Ezzel a jelenséggel van kapcsolatban az, hogy testük hengerded maradt balaton féreg nem lapult el, mint az örvényférgeké. Hihetetlen lassú, óvatos mozgásuk magyarázza meg azt, hogy az édesvizi alakokat mért oly nehéz megtalálni.

További a témáról